Belépés
Elfelejtettem a jelszavamat

Második rész

2024-05-27

Három nappal később

Ma bejött Brumi. Összeverve. De nem mondja meg, mi történt. Kérdeztem tőle, hogy hol van Peter, mert nem jött két napja, és ez nem jellemző rá! De Brumi csak ködösít. Mi történhetett vele? Most már biztos tudja, hogy mi van a családommal is.

Talán nagyanyámék tették ezt Brumival? De mi lehet Maszattal? De mondott valami borzasztót Brumi. Kiderült, hogy az ikrekből Hédi aznap éjjel eltűnt! Azóta keresik. Ezért nem jött be apa hozzám, biztos halálra aggódja magát anya, a pici és Hédi miatt. Istenem, mi lehet vele? Még csak 5 éves, nagyon pici.

Brumi ült velem szemben a látogatószobában, és bár próbálta leplezni a fájdalmat, amit a sérülései okoztak, látszott rajta, hogy komoly baja van. A bal szeme alatt egy hatalmas zúzódás terült el, és az ajka felrepedt.

– Brumi, kérlek, mondd el, mi történt – suttogtam, miközben megpróbáltam tartani a könnyeimet.

– Nem számít, Mia. A lényeg, hogy most itt vagyok – próbált megnyugtatni, de a hangja remegett.

– Mi van Peterrel? Mi történt vele? Miért nem jött be két napja? – kérdeztem türelmetlenül.

Brumi sóhajtott, majd lehajtotta a fejét. – Peter... Peter próbált segíteni, de valami történt. Nem tudom pontosan, mi, de eltűnt. Én kerestem őt, és... találkoztam pár emberrel, akik nem akarták, hogy tovább kutakodjak.

– Mi? Eltűnt? – kérdeztem, a rémület egyre erősebben szorította a mellkasomat. – És Hédi? Mi van Heidivel?

Brumi összeszorította a száját, majd lassan bólintott. – Hédi eltűnt aznap éjjel, amikor anyádat megtámadták. Azóta keresik, de eddig nem találták meg.

Ez a hír teljesen összetört. Hédi, az édes kis Hédi, mindössze öt évesen, eltűnt. – És anya? Mi van anyával és a picivel? – kérdeztem kétségbeesetten.

– Anyád állapota stabil, de még mindig kritikus. A piciről nem sokat tudni, de az orvosok mindent megtesznek – válaszolta Brumi, és láttam rajta, hogy minden szavát alaposan megválogatja, hogy ne ijesztgessen még jobban.

Az aggodalom és a kétségbeesés hullámai átcsaptak rajtam. Miért történik mindez velünk? Mit tehettem volna, hogy megakadályozzam?

– Brumi, tudnunk kell, mi történt aznap éjjel. Én nem emlékszem semmire, de biztos vagyok benne, hogy nem én bántottam anyát. Valaki másnak kell lennie – mondtam határozottan.

Brumi bólintott. – Igen, Mia. Mi mindent megteszünk, hogy kiderítsük az igazságot. Én és Peter nem adjuk fel, amíg tisztázunk téged, és visszahozzuk Heidit. Tarts ki, és légy erős!

Ahogy Brumi elment, magamra maradtam a gondolataimmal. Tudtam, hogy hosszú és nehéz útra kell készülnöm, de Brumi és Péter támogatásával talán van remény. Nem adhattam fel. A családomnak szüksége volt rám, és nekem is meg kellett találnom az igazságot, hogy végre szabad lehessek, és visszatérhessek hozzájuk.

Hozzászólások (0)